|
A régió általános jellemzői |
|
Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetének illetékességi területét Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék alkotják, központja Győr. Földrajzi elhelyezkedése különleges, mivel Európában egyedülálló módon négy ország határolja: nyugaton Ausztria, délnyugaton Szlovénia és Horvátország, északon pedig Szlovákia. A régió nagy forgalmú határátkelői: Letenye, Hegyeshalom, Rajka, Rábafüzes, Rédics. A nemzetközi átmenő forgalom jelentős, ugyanis a régió határátkelőin bonyolódik Magyarország határforgalmának körülbelül a fele. Részben ennek, részben a történelmi múltú városoknak, és a jelentős termálvízkészletre épülő gyógyfürdőknek is köszönhető az élénk turizmus. A régió területe 11 183 km2, amely az ország területének a 12 százalékát teszi ki. Az ország lakosságának mintegy 10 százaléka él a Nyugat-dunántúli régióban.
A régióban a halálozás évek óta meghaladja az élveszületések számát, a lakosság pedig idősödő. A népességszám huzamosabb ideje közel azonos szinten stagnál, amelynek oka a régióba történő bevándorlás. A magyar nők életesélyei ebben a régióban a legkedvezőbbek, míg a férfiak a Közép-Magyarországon élők után a második leghosszabb átlagos élettartamot tudhatják magukénak. 2005-ben a Nyugat-Dunántúlon született férfiak várható élettartama 69, míg a nőké 78 év volt. A régió megyéi közül a férfiak várható élettartama Győr-Moson-Sopronban (70 év), a nőké pedig Zalában (78 év) a legmagasabb.
A magyar régiók közül a Nyugat-dunántúli régióban található a legkevesebb város. A régióra jellemző az aprófalvas településszerkezet, amely különösen Zala és Vas megyében szembetűnő. A települések háromnegyede 1000 lélekszám alatti, és mintegy felében kevesebb, mint 500 fő él.
A nyugat-dunántúli régió összességében az ország legdinamikusabban fejlődő térségei közé tartozik. Magyarországon az egy főre jutó GDP – Közép-Magyarország után - a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb. Jelentős területi egyenlőtlenségek mutatkoznak azonban a külföldi tőkebeáramlás és a gazdasági szervezetek beruházásai tekintetében, és ennek következtében a munkaerőpiaci helyzetben.
Az aprófalvas településszerkezet, az elöregedő lakosság, az eltérő gazdasági fejlettség következtében a fejlett városok mellett a régióban megtalálhatók a hátrányos helyzetű kistérségek is, ahol a népesség egészségi állapota kedvezőtlen.
|
