Pollenszezon - allergia

Napjainkban az allergia világszerte a 4. nemfertőző betegséggé vált. Az iparosodott fogyasztói társadalmakban az érintettek aránya eléri a 30 %-ot.
Az allergia lefolyása sok esetben egyre súlyosabb, és egyre tovább tart a szezonja.

Mi okozza az allergiát?
Az allergia olyan fajta anyagok elleni ártalmas reakció, amelyek az emberek többségénél semmilyen problémát nem okoznak. Az allergiás reakciót kiváltó anyagot „allergén”- nek nevezzük. A leggyakoribb allergének a pollenek, a penészgombák és a különféle táplálékok. Egy adott allergénnel való első találkozás alkalmával a szervezet érzékennyé válik és az ezt követő találkozások tüneteket váltanak ki. A kiváltott tünetek jellege attól függ, hogy az allergén milyen módon került kapcsolatba a szervezettel, hogyan jutott oda be.

Hogyan alakul ki az allergia?

Az allergiára való hajlam igazoltan öröklődik. Emellett környezeti hatások játszanak fontos szerepet az allergia kialakulásában. Az allergia főleg a városi környezetben legyengült immunrendszert veszélyezteti, a légszennyezés hatására a nyálkahártyák védekező funkciója csökken, az allergia könnyebben alakul ki.

Az allergének típusai

Belégzés útján: pollenek - különféle fák, gyomnövények, virágok pollenjei, por - házipor, szénapor, állati hámfoszlányok és szőr, gomba spórák, vegyi anyagok - ipari, háztartási anyagok, rovarmaradványok - atka.
Kontak módon: növények, ruházat, kenőcsök és krémek hatóanyagai, tisztálkodó és mosószerek (szappanok, sampon), kozmetikumok (desodorok, parfümök, hajfestékek), fémek (nikkel és króm), vegyi anyagok (tintafélék, festékek, olajok).
Táplálkozás útján: élelmiszerek - búzaőrlemény, tej, tojás, tengeri kagyló, rákfélék, dió, élelmiszer adalékanyagok.
   Szúrcsatorna útján: gyógyszerek, rovarcsípések (méh, darázs, lódarázs).

Legfontosabbak azok az allergének, amelyek belégzés útján jutnak a légutakba. Ezeket nem tudjuk elkerülni, csak a szervezetet ért terhelést csökkenthetjük. A legagresszívabb allergének a fűpollenek és a parlagfű, valamint a poratka.

Egy adott növényfaj pollenje csak a faj virágzásakor van jelen nagy mennyiségben a levegőben. Hazánkban a pollenszezont 3 fő szakaszra lehet elkülöníteni. Az első tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustól a nyár közepéig tart, ekkor a füvek és néhány gyomnövény okoz panaszokat, a harmadik július végétől az őszig tartó szakasz, amikor a parlagfű, az üröm és a libatopfélék szórják pollenjüket.

A növények aerobiológiai jelentősége attól függ, hogy mennyire elterjedtek, mennyi pollent termelnek és pollenjük mennyire allergén - milyen gyakran és milyen erősségű tüneteket
váltanak ki.
Allergológiai szempontból a legfontosabb növényfaj a parlagfű, mely az ország nagy részén elterjedve, sok milliárd pollent termel. Az allergizáló növények szezonjai egymásba érnek, a több fajra érzékeny pollenallergiásoknak februártól októberig tüneteket okoznak.

Az évszaktól függő nátha
A szezonális nátha, a szénanátha az allergiás náthák leggyakoribb formája. Előidézője többnyire a fák, fűfélék és gyomnövények által levegőbe juttatott pollen, de kiválthatja a levegőben terjengő penészgomba is. A legnagyobb veszélyt a szél útján terjedő pollenek jelentik, amelyek rendkívül nagy számban termelődnek és jutnak a légkörbe. A levegőben terjedő pollen mennyiségét erősen befolyásolják az időjárási tényezők. A pollen koncentrációja a levegőben a száraz, napos, szeles időjárási körülmények között a legmagasabb. Ilyenkor a meleg légáramlatokkal a pollen igen nagy távolságokra is eljuthat. Az esti órákban a levegő hűvösebbé válásával a pollen a felszínhez közeli rétegekbe tér vissza. Az esős és szélmentes időjárási viszonyok esetén a pollen koncentráció a levegőben jelentősen csökken.
Az évszaktól függő nátha tünetei
A hűléses eredetű nátha tüneteihez hasonlóak. Az orr, a torok, a szem területén kialakuló viszkető érzés, majd tüsszentés, fokozott orrváladék elválasztás és orrdugulás. A szénanáthában szenvedő állandó orrfolyással küszködik- ez addig tart, míg ki van téve a pollen hatásának.
Súlyosabb esetben fejfájás, ingerlékenység, étvágytalanság, álmatlanság is felléphetnek.
Sok olyan allergén, amelyik szénanátha előidézője, így a pollen és a házipor atka egyúttal asztmát is okoz.

Keresztallergia

A pollen - allergiában szenvedők egy része gyakran tapasztalja, hogy tünetei akkor is jelentkeznek, amikor nincs pollen a levegőben. Ez a keresztallergia nevű jelenséggel magyarázható.
Keresztallergia esetén a szervezetbe olyan anyag kerül, ami szerkezetét, hatásait tekintve nagyon hasonlít az allergiát kiváltó pollenre, így maga is allergiás reakciót vált ki.
Bizonyos zöldségek, gyümölcsök elfogyása után jelentkeznek a tünetek: viszketés a száj-és garat környékén, a száj, a nyelv, rosszabb esetben a garatduzzadás, szemek duzzadása.
A keresztallergia rendkívül kellemetlen, mert a pollenallergia tüneteit kezelő gyógyszerek a keresztallergia esetében nem hatásosak. Keresztallergia nemcsak pollen és étel, hanem étel és étel között is kialakulhat.
A keresztallergia az allergiások körülbelül 6 %-át érinti: ez a szám Magyarországon 120 ezer főre tehető.

Keresztreakció áll fenn a görögdinnye, sárgadinnye, uborka, cukkini, banán és a parlagfű között. Hazánkban ritkább a paradicsom, a sárgarépa és a zeller ételallergia, melyek gyakoribbak az északi népeknél, ahol a nyírfapollen-allergiásoknak okozhatnak panaszokat.  A pázsitfüvek pollenjei a gabonafélékkel, a háziporatka a rákfélékkel adnak keresztreakciót.

Pollenmonitorozás
Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 19 állomásán mérik 32 növény pollen, és 2 gomba spóra légköri koncentrációját.  A pollencsapda 60 - 70 km sugarú körben monitorozza a levegő összetételét. A pollenmennyiséget a pollenszámmal adják meg, ami az egy köbméter levegőben 24 órás periódusban előforduló pollenszemek számát jelenti. Ha ez a szám 30 fölé emelkedik az allergiásoknál tünetek jelentkeznek. Régiónkban a győri, a szombathelyi és a zalaegerszegi mérőállomáson az európai szabványnak megfelelő pollencsapda üzemel, mely 60-70 km-es sugarú kört monitoroz, de az erősebb szelek sokkal távolabbról is hozhatnak virágpor- szemeket.
Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által megfigyelt helyzetről az egészségügyi szolgáltatók, a szakemberek, a hatóságok és a lakosság tájékoztatást kapnak. Többéves megfigyelési sorok átlagai alapján „pollennaptárak” készülnek. A pollenszórásban évenkénti változást okoz az időjárás - befolyásolja, hogy egy növényfaj mikor kezdi el szórni virágporát.

A népbetegségnek számító allergiás betegségek csökkentésében kiemelkedő fontosságú a parlagfű elleni védekezés a gyommentesítés - a parlagfű kihúzása, a fűkaszálás, a környezetkímélő permetezőszerrel történő mentesítés!

Környezetünk gondozása, rendben tartása csökkenti az allergiás betegségek számát!

Hasznos tanácsok pollenallergiásoknak:

• Figyeljék a pollennaptárt, virágzás előtt két héttel kezdjék meg a terápiás megelőzést,

hogy tüneteik mérséklődjenek a pollenszórás megindulásakor. A gyógyszerszedés   
megkezdése előtt szükséges kikérni kezelőorvosuk tanácsait.

• Magas pollenszám esetén minél kevesebb időt töltsenek a szabadban.
• Mossanak hajat - ami az egyik fő pollenraktár - naponta lefekvés előtt, hiszen a pollen

           szemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta.

• Minél gyakrabban és alaposabban porszívózzák a lakást, amilyen gyakran csak lehet

           nedves lemosást is alkalmazzanak.

• A cipőket naponta tisztítsák, nedves ruhával töröljék át.
• Naponta cseréljék és mossák ruháikat, mert a pollen könnyen rátapad.
• Gyakran cseréljék az ágyneműt is, elsősorban a párnahuzatot.
• Kerüljék a ruhák szabadban történő szárítását magas pollenkoncentráció esetén.
• Magas pollenszórás idején ne nyissák ki a gépkocsik ablakát menet közben.

Az allergiás betegeknek fontos tájékozódniuk úticéljuk pollenhelyzetéről. Ehhez nyújt segítséget az Interneten hozzáférhető információs adatbázis.

Információs helyek:
Aktuális pollenhelyzet: www.oki.antsz.hu/pollen/uj.html  (ÁNTSZ),
7 napos előrejelzés:www.pollenmonitor.hu /ÁNTSZ és OMSZ/,
nemzetközi adatbázis: www.polleninfo.org

 Dr. Reiner Vera