Az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ivóvíz szennyező anyag a nitrát, ami csecsemőkben az ún. „kék csecsemő szindrómát”, más néven methemoglobinémiát okozhat.
A betegség olyan 1-3 hónapos csecsemőkön fordul elő, akiket mesterségesen tápláltak, vagy az anyatejet, amit táplálékul kaptak, olyan kútvízzel hígították, amelynek jelentős a nitrát-tartalma.

A kútvízzel bejutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul a csecsemő gyomrában és patkóbelében, majd felszívódik a vérbe. A vérben a vörösvérsejtekbe behatolva a vérfestéket (hemoglobint) ún. methemoglobinná alakítja át, így képtelenné teszi azt az oxigén szállítására. A csecsemő hirtelen kékké (cianotikussá) válik és súlyos légzési zavarokkal küzd.
Ahol a lakásokban vezetékes ivóvizet fogyasztanak, ott az anyukák nyugodtan adhatják kisbabájuknak a vizet, mivel a szolgáltató vízmű és az ÁNTSZ is rendszeresen vizsgálja az ivóvíz minőségét.
Probléma csak ott adódhat, ahol saját fúrt illetve ásott kút van, amelyet nem ellenőriznek rendszeresen. Ilyen esetben, ha kisbabát várunk, még a terhesgondozás ideje alatt meg kell vizsgálni a tej hígítására szánt ivóvíz nitrát-tartalmát.

Ezzel a problémával a körzeti védőnőhöz kell fordulni, aki segít levenni a kismamának a vízmintát, az ÁNTSZ vízvizsgáló laboratóriuma pedig megvizsgálja azt. Az eredményről a kismama értesítést kap.
Amennyiben a kút nitrát-tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket, nem alkalmas a csecsemő táplálására. A víz forralása csak a baktériumokat pusztítja el, ezzel ellentétben nem távolítja el a nitrátot, sőt a víz bepárlásával még növelheti is a nitrát-koncentrációt!
Ilyen esetben a csecsemő számára készített tápszer, tea vagy bármilyen más víztartalmú étel elkészítéséhez kizárólag külön erre a célra kapható zacskós vagy palackos víz, vagy amennyiben ez elérhető, úgy ellenőrzött minőségű hálózati ivóvíz használható.